A mediterrán országokban már jóval a légkondicionálók megjelenése előtt is meg kellett oldani, hogyan maradjanak elviselhetők az otthonok a perzselő nyári napokon. A görög szigeteken erre több egyszerű építészeti megoldást kombináltak, amelyek közül a legismertebb a házak vakítóan fehér homlokzata.
Santorini vagy Mykonos fehér házai nem csupán a látvány miatt váltak ilyen jellegzetessé. A világos felületek több napsugárzást vernek vissza, mint a sötétek, ezért kevésbé forrósodnak fel. Ez különösen akkor számít, amikor egy falat délelőttől késő délutánig közvetlenül ér a nap.
Mat Santamouris, a University of New South Wales energiaügyi szakértője szerint forró időben a fehér felületek hőmérséklete akár 15–20 Celsius-fokkal is alacsonyabb lehet a sötétebb felületekénél. Fontos azonban, hogy ez a felület hőmérsékletére vonatkozik, nem arra, hogy a szoba levegője 20 fokkal hidegebb lesz.
Nem lehűtik a házat, hanem lassítják a felmelegedését
A módszer egyik legfontosabb eleme éppen ez. Ahelyett, hogy a már felforrósodott lakást próbálnák folyamatosan visszahűteni, eleve csökkentik azt a hőmennyiséget, amely eléri az épületet.
A fehér homlokzat kevesebb napsugárzást nyel el, a hagyományos vastag falak pedig nagy hőtömegük miatt lassabban változtatják a hőmérsékletüket. Ezért a kinti hőség csúcspontja és a belső tér felmelegedése között jelentős időbeli késés alakulhat ki.
Éjszaka aztán, amikor odakint csökken a hőmérséklet, az épület könnyebben leadhatja a napközben felhalmozott hő egy részét.
A szűk görög utcák mögött is van logika
A mediterrán települések kialakításában az árnyék is fontos szerepet kap. A sűrűn egymás mellé épített házak és a keskeny utcák miatt a falak és járófelületek egy része kevesebb ideig kap közvetlen napsütést.
A hagyományos görög építészetben több megoldás egyszerre segíti a hőség elleni védekezést:
- világos vagy fehér homlokzatok,
- vastag falazat,
- kisebb ablakfelületek,
- külső zsalugáterek,
- árnyékos udvarok és utcák,
- kereszthuzatot segítő nyílászárók,
- valamint az esti és éjszakai szellőztetés.
Önmagában egyik megoldás sem jelent csodaszert. Együtt viszont jelentősen lassíthatják az épület nappali felmelegedését.
A legnagyobb ellenség sokszor nem is a fal, hanem az ablak
Ezt a tanulságot érdemes a mai lakásokra is átültetni. Egy modern, megfelelően szigetelt épületnél ugyanis nem feltétlenül a falakon keresztül érkezik a legtöbb kellemetlen nyári hő.
A közvetlenül besütő nap az ablakokon keresztül felmelegíthatja a padlót, a kanapét, az asztalt és más belső felületeket. Ezek később maguk is hőt adnak le a helyiségnek, ezért egy napsütötte szoba még akkor is kellemetlenül meleg maradhat, amikor a nap már nem süt közvetlenül az ablakra.
Ezért jobb kívül megállítani a napsugarakat
A görög módszer egyik leghasznosabb, itthon is könnyen alkalmazható tanulsága a külső árnyékolás. A redőny, zsalugáter, napellenző vagy külső textilárnyékoló még azelőtt felfoghatja a napsugárzást, hogy az keresztülhaladna az üvegen.
A belső sötétítő és függöny is javíthatja a komfortérzetet, de addigra a napsugárzás egy része már bejutott az üvegen keresztül. Ezért nyári hővédelem szempontjából általában előnyösebb, ha az árnyékolás az ablak külső oldalán történik.
A szellőztetés időpontja legalább ilyen fontos
Kánikulában az egész nap nyitva hagyott ablak akár ronthat is a helyzeten, ha odakint lényegesen melegebb van, mint a lakásban. Ilyenkor folyamatosan meleg levegőt engedünk be.
Praktikusabb lehet késő este, éjszaka vagy kora reggel intenzíven átszellőztetni az otthont, amikor a külső hőmérséklet már alacsonyabb. Reggel pedig érdemes bezárni az ablakokat és lehúzni a napsütésnek kitett külső árnyékolókat.
Egy egyszerű szabályt érdemes megjegyezni
A mediterrán házak legfontosabb tanulsága nem feltétlenül az, hogy mindent fehérre kell festeni. Sokkal inkább az, hogy olcsóbb és egyszerűbb megakadályozni a lakás felmelegedését, mint utólag eltávolítani a már bejutott hőt.
Ezért kánikulában érdemes három dolgot összehangolni: nappal árnyékolni a napsütötte ablakokat, a legmelegebb órákban csökkenteni a meleg külső levegő beáramlását, este és hajnalban pedig kihasználni a hűvösebb levegőt. A görögök évszázados építészeti megoldásai lényegében ugyanezt az egyszerű elvet követik.
via Kertészkedj.hu