Az alkoholizmusról sok fiatalnak még mindig az jut eszébe, hogy valaki túl sokat bulizik, vagy hogy egyszerűen csak rossz döntéseket hoz. Pedig az igazság ennél jóval összetettebb. Az alkoholizmus egy lassan kialakuló, alattomos betegség, amely nagyon sok embert érint, és amely nem válogat életkor, családi háttér vagy érdeklődési kör szerint. Bárki kerülhet bele, sokszor anélkül, hogy észrevenné, mi történik vele.
Kezdetben sokan azt gondolják, hogy az alkohol ellazít, magabiztosabbá tesz vagy segít megfeledkezni a problémákról, de ezek a rövid távú hatások könnyen függőséghez vezethetnek. Amint valaki hozzászokik a rendszeres alkoholhoz, az agy működése megváltozik, és egy idő után már nem ő irányítja az ivást, hanem az ivás irányítja őt.
Ezért nevezik az alkoholizmust betegségnek: nem gyengeség, nem rossz nevelés vagy jellemhiba áll mögötte, hanem olyan biológiai, lelki és szociális folyamatok, amelyek mélyen megváltoztatják az ember állapotát. A függőség kialakulásával az alkohol szinte mindennek a központjává válik, és az érintett egyre inkább elveszíti a kontrollt. Lehet, hogy megfogadja, hogy kevesebbet fog inni, lehet, hogy tudja, hogy árt magának vagy másoknak, de egyszerűen nem tudja abbahagyni. Ennek pedig súlyos következményei lehetnek: romlik az egészség, romlik a teljesítmény az iskolában vagy a munkahelyen, eltolódnak a baráti kapcsolatok, és feszültség alakul ki otthon.
A betegség egyik legnagyobb csapdája az, hogy lassan, fokozatosan veszi körbe az embert. Először csak néhány alkalmi ivás, aztán gyakori társasági ivás, majd egyre többször nyúl valaki a pohárhoz stressz, magány, félelem vagy szomorúság miatt. Egy ponton pedig már nem is a jókedvért iszik, hanem azért, hogy elkerülje a rossz érzéseket. Ekkor már nehezebb felismerni, hogy mekkora baj van, és még nehezebb segítséget kérni, mert sokakban szégyenérzet alakul ki. Aki alkoholbeteg, sokszor érzi úgy, hogy kudarcot vallott, vagy hogy nem elég erős. De ez óriási tévedés. A függőség nem azt mutatja, hogy valaki gyenge, hanem azt, hogy egyedül már nem bírja tovább cipelni a terheit.
Éppen ezért rendkívül fontos, hogy legyen egy hely, és egy addiktológus, ahová és akikhez bárki fordulhat ítélkezés nélkül. A felepulok.hu oldalon működő Felépülők közössége pontosan ilyen hely, ráadásul egynél több addiktológus is dolgozik nekik, velük, értük.
A közösség különlegessége abban rejlik, hogy nem kívülről próbálja megmondani az addiktológus, mit kellene csinálni, hanem ez a csapat olyan emberekből áll, akik saját maguk is átmentek az alkoholbetegség minden stádiumán. Ők pontosan tudják, milyen érzés elveszettnek lenni, milyen nehéz újrakezdeni, és azt is, milyen apró örömöket hoz magával a felépülés. Ez a hitelesség teszi a Felépülőket annyira megbízhatóvá és emberközelivé.
A Felépülők közössége elsősorban abban segít, hogy az ember rájöjjön: nincs egyedül, és a felépülés nem lehetetlen. Sokak számára már az első beszélgetés hatalmas megkönnyebbülést jelent, mert végre olyanokkal találkoznak, akik valóban megértik őket. Itt senki sem néz ferdén egy visszaesésre, senki sem mondja azt, hogy „csak akarni kell”. A tagok tudják, hogy a felépülés nem egyenes út, hanem rengeteg kis lépésből áll, amelyek néha előre, néha hátra visznek. A lényeg az, hogy legyen valaki, aki ott áll melletted, és fogja a kezed, amikor bizonytalannak érzed magad.
A felepulok.hu oldalon található történetek különösen inspirálóak. Olyan emberek mesélik el a saját útjukat, akik teljesen különböző háttérből jöttek, és mégis ugyanarra a felismerésre jutottak: alkohol nélkül jobb az élet, tisztábban látják a saját értékeiket, céljaikat és kapcsolataikat. A történetek azt mutatják, hogy nincs olyan mélység, ahonnan ne lehetne felállni. Vannak, akik több év küzdelem után találták meg a kiutat, másoknak hamarabb sikerült, de mindannyian egy dolgot hangsúlyoznak: a felépüléshez közösség kell, támogatás kell, és legfőképpen hit önmagunkban.
A Felépülők nemcsak abban segítenek, hogy valaki abbahagyja az ivást, hanem abban is, hogy hosszú távon tünetmentes maradjon. A tartós józanság nem csupán arról szól, hogy valaki nem iszik. Arról szól, hogy megtanulja kezelni a nehéz helyzeteket alkohol nélkül, megtalálja azokat a célokat és örömöket az életben, amelyek tényleg boldoggá teszik, és új szokásokat alakít ki, amelyek erősítik az önbizalmát és a kitartását. A közösség folyamatos támogatása olyan támaszt ad, amelyre bármikor lehet építeni, még akkor is, amikor nehéz idők jönnek.
A világ sokszor túl gyors, túl megterhelő és túl zavaros tud lenni, különösen fiatalon. Sokszor érezheti az ember, hogy elvárások, bizonytalanságok és félelmek veszik körül. Könnyű azt hinni, hogy az alkohol segít elviselni ezeket, de hosszú távon csak még több problémát hoz. A Felépülők közössége azt tanítja, hogy a nehézségekkel szembe lehet nézni józansággal is, és hogy az igazi erő abban rejlik, ha valaki meri kimondani: segítségre van szüksége. Ez az első lépés, és talán a legfontosabb is.
Az alkoholizmus betegség, de a felépülés útja valódi, elérhető és működő út. A Felépülők közössége olyan hely, ahol meghallgatnak, megértenek és támogatnak, és ahol mindenki esélyt kap új életet kezdeni. Ha valaki egyszer elindul ezen az úton, rá fog jönni, hogy minden küzdelem ellenére megéri kitartani, mert a józanság szabadsága és tisztasága olyan érzés, amelyet semmilyen alkohol nem tud pótolni. A közösség pedig ott lesz, hogy ezt az érzést életre szólóan megőrizhesse.
